Pontosan hatvan �vvel ezel�tt, 1947. j�lius 2-�n egy azonos�tatlan rep�l� t�rgy zuhant le az �j-mexik�i Roswell k�ls� r�sz�n. Az �vfordul� el�tt nem sokkal hozt�k nyilv�noss�gra a b�zis sajt�kapcsolati tisztj�nek eml�kirat�t, aki szerint egy idegen �rhaj�t tal�ltak a sivatagban, �s � kapta feladatul a t�rt�net elkend�z�s�t.

1947 j�lius�nak elej�n egy k�nny� l�gij�rm� sz�llt el a washingtoni Cascade hegys�g felett, k�zel 3000 m�ter magass�g�ban. Hamarosan egy hatalmas villan�s vette k�r�l az �rhaj�t, �s a j� l�t�si viszonyoknak k�sz�nget�en t�bben is l�tt�k a f�m j�rm�veket a leveg�ben. Kenneth Arnold pil�ta szerint 2600 km/h sebess�ggel haladtak, k�zel h�romszor gyorsabban a kor legsebesebb rep�l�in�l. Hamarosan hasonl� jelent�sek �rkeztek az orsz�g t�bb r�sz�r�l is. A hadsereg nem sokkal k�s�bb nyilatkozatot adott ki, amelyben elismert�k a rep�l� cs�szealj l�t�t, �s azt is, hogy az egyik lezuhant Roswellben. Az �js�gok c�mlapjain hatalmas szenz�ci�k�nt t�lalt�k a dolgot, mondv�n "A l�gier� elfogta a rep�l� cs�szealjat". A ked�lyeket vill�mgyorsan h�t�tte le a hadsereg alig 24 �r�val k�s�bb kiadott nyilatkozata, amelyben egy teljesen �j sztorival �lltak el�. Abban m�r az szerepelt, hogy amit kor�bban rep�l� cs�szealjnak hittek, val�j�ban egy id�j�r�si ballon volt, amely egy k�zeli birtokon zuhant le. Az eset igen hamar az egyik legkedveltebb �sszeesk�v�s-elm�lett� v�lt, amelynek k�z�ppontj�ban az eset mellett az idegen technol�gi�kat is hasznos�t� 51-es k�rzet (Area 51) �ll. A katonai t�maszpontot m�ra bez�rt�k, �s Roswell a rejt�ly miatt oda�z�nl� turist�kb�l tartja fenn mag�t. A rejt�ly azonban v�ratlan fordulatot vett a m�lt h�ten: a t�maszpont sajt�kapcsolati �gyeit int�z�, �s a k�t nyilatkozat kiad�s�rt felel�s tiszt, az egy �vvel ezel�tt elhunyt Walter Haut hadnagy ugyanis egy olyan esk�vel hiteles�tett nyilatkozatot hagyott h�tra, amelyet csak most nyithattak fel. A sz�veg az �sszesk�v�s-elm�letek legvadabb felt�telez�seit t�masztja al�: a tiszt szerint ugyanis az id�j�r�si ballon csak egy fed�sztori volt, �s a val�di t�rgyat a hadsereg egy k�zeli hang�rban t�rolta. A sz�vegben eml�t�st tesz egy olyan magasrang� tal�lkoz�r�l, ahol a b�zis parancsnoka, William Blanchard ezredes mellett a l�gier� t�bornoka, Roger Ramey �rtekeztek az �gyr�l. Haut szerint az �rtekezleten az UFO darabjait is k�rbeadt�k, �s senki nem tudta azonos�tani az anyagot. Szerinte ekkor d�nt�ttek arr�l, hogy balesetnek �ll�tj�k be az esetet, �s a sajt�nyilatkozatra az�rt volt sz�ks�g, hogy azzal a nyilv�noss�g sz�m�ra ismeretlen, m�sodik helysz�nt eltitkolj�k. Ott ugyanis t�bb, �s �rt�kesebb roncsot tal�ltak. Ezut�n a hadnagy szerint a katonai szak�rt�k h�napokig kutatt�k �t a k�rny�ket, �s minden lehets�ges apr� t�red�ket elt�ntettek, mintegy kirad�rozva a t�rt�net minden nyom�t. Ezzel p�rhuzamosan azokat a roncsdarabokat is begy�jt�tt�k, amiket a helyi farmerek szedtek �ssze. Haut ezut�n elmes�li, hogy Blanchard elvitte a 84-es �p�letnek nevezett hang�rba, �s megmutatta neki a j�rm�vet. A hadnagy szerint egy f�m, toj�salak� t�rgyat l�tott, amely 3,6-4,5 m�ter hossz�, �s 1,8 m�ter sz�les lehetett. Alatta egy ponyv�val f�lig letakart, k�t f�ld�nk�v�li test fek�dt, amelyeknek viszonylag nagy feje volt, �s 120 centi magasak lehettek. Az irat v�g�n Haut megjegyzi: "Biztos vagyok benne, hogy egy vil�g�rb�l sz�rmaz� �rhaj� �s annak leg�nys�ge lehetett". A szkeptikusok persze azonnal k�ts�gbe vont�k Haut t�rt�net�t is, mondv�n semmi bizony�t�k nincs az abban �ll�tottakra. Szerint�k az a leggyan�sabb az �gyben, hogy a tiszt mi�rt nem besz�lt az �lm�nyeir�l. Az elm�letet t�mogat� h�v�k szerint erre egy�rtelm� v�lasz adhat�: a hadnagy ugyanis att�l f�lt, hogy kinevett�k volna. Az amerikai hadsereg egy�bk�nt politikai nyom�sra 1994 j�lius�ban a The Roswell Report: Fact Versus Fiction In The New Mexico Desert (A Roswell jelent�s: t�ny a kital�ci�val szemben az �j-mexik�i sivatagban) c�m� kiadv�nyban pr�b�lta �sszegezni a k�rd�st. A munk�b�l az der�l ki, hogy a sivatagban akkor a szigor�an titkos Mogul projektet folytatt�k, amelynek sor�n k�l�nleges m�szerekkel felszerelt ballonokat engedtek fel a fels� atmoszf�r�ba, hogy azokkal a lehets�ges szovjet atomk�s�rletek nyomait keress�k. A helyiek �ltal l�tott, alacsony sz�rke testek pedig a ballonb�l kiesett, tesztel�sre haszn�lt pr�babab�k lehettek.